ö r ö k k é v a l ó s á g

most kihull alólam a hajnal

most hallgat minden

most eléd tálalom

ami bennem van

és bevallom

furcsa hang – halld csak !

nyugodt jövevény a csend

hintaszékben alszik - megnyugtató

a csend az ha messzire hallom

amint apró buja gyöngyök hullanak

gondosan forrón feszült bőrödön

hallom a termékenyítő

kótyagos szél almafák fölkavart illatát

nyelvem hegyén kerekded - csend

nekidőlök az ajtófélfának

- mire is gondoljak -

a csend puhán omlik le homlokomra

gyolcs kötésként terül arcomra