Reggel a tükörben

Nem a reggel...inger keltett fel,

most a kérés csak sószóró

az asztal végén.

-elérhetetlenül messze...-

Kerget a végzet.

Nevetős arccal mögöttem hasal...

fityeg ujjain

az életszagú döglött egérutam.

Jutalomjátékkatona.

Fegyveres kezében

cukormázzal kivont kard!

-ha akarom bemártóztat-

Sötét hallgatásba mélyült

ráncos arc.

Haj.

Ősz szálas alakja

határozottan elmosódó.

Tükör a fürdés után.

Utálatosan-közönségesen-valós

-behunyt szem...kinyílt szem-

ugyan az még mindíg!

Igaz.