Az én virágszálam
„Borzasztó volt
Demeter fájdalma,
mikor
megtudta, hogy leánya elveszett.”
(Cox: Görög regék)
„Az én virágszálam
láttátok-e lányok?”
„Meglátott leányod
távol egy virágot.
Meglátta, elszaladt,
egyre visszavártuk.
A bánat ránk szakadt,
nyomát nem találtuk.”
„Az én virágszálam
láttad, Nap az égen?”
„A te virágodra
nem sütök már régen.
Megnyílt lába alatt
Az alvilág szája.
Várta, elragadta
Árnyak Bús Királya.”
„Ne lássatok lányok,
csak hervadt virágot!
Ne lásd, Nap az égen,
A homály-világot!
Fájdalmam fátyola
A földre boruljon!
Búbánatom könnye
Bús esőként hulljon!
Palotám kertjének
drága virágszála!
Leszakajtott téged
Árnyak Bús Királya!
Árnyak Bús Királya,
Add vissza őt nékem!
Keserű sóhajom
Szélként száll a réten.”